A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya. Az ide tartozó fajok száma meghaladja a 110 ezret. A csigák minden évben komoly problémát okoznak a kertben, s bár lassan mozognak, egy éjjel képesek lelegelni az egész veteményest.
Az éti csiga a csigák osztályának a tüdőscsigák rendjébe, ezen belül a főcsigák családjába tartozó faj
Táplálkozásuk
A csigák emésztőrendszere háromszakaszos bélcsatorna. A szájnyílás a fej végén található, és a szájüregben folytatódik. A szájüreg felső boltozatán állkapocs, alul pedig erőteljes reszelőnyelv (radula) található. A szájüreg rövid, izmos garatban folytatódik, majd a hosszabb nyelőcső s végül a tág gyomor következik. A nyálmirigyek a garat és a nyelőcső határán torkollnak a bélcsőbe. Középbéli mirigyük nagy, fejlett, a teljes középbelet körülöleli. Feladata az emésztőnedv-termelés és a tápanyag-raktározás („máj”). A középbéli mirigy szívja fel a táplálék finomszemcsés részét, a többi a rövid utóbél felé halad, majd a légzőnyílás közelében lévő végbélnyíláson át ürülnek a szükségtelen végtermékek.
Hajnali rajtakapás: éti csiga borsó palántát fogyaszt
Viselkedésük
Magyarország területén jelenlegi ismereteink szerint 26 házatlan- vagy meztelencsiga faj fordul elő, közülük 10 faj esetenként kártevőként is ismert. Az állatok a megduzzadt magot, illetve a megindult csírahajtást meg- vagy lerágják.
A ház nélküli csigák kedvelik a nedvességet, a fényt viszont nem szeretik, a sötét, párás, zegzugos helyeket keresik. Ezért gyakran fordulnak elő kiskertekben, főleg ott, ahol megfelelő életteret találnak, tehát ahol elhanyagolt területek, kövek, deszkák, egyéb búvóhelynek alkalmas tereptárgyak találhatóak. Így a csigák előfordulásának gyakorisága egyenesen arányos a kert gondozatlansági faktorával, de ha sziklakert, kerti tó, ágyásszegély, járókő van a birtokon, akkor előbb-utóbb a csiga is megjelenik.
A csigák teste rendkívül érzékeny a kiszáradásra, ezért a nyirkos, nedves környezetet keresik. Többnyire éjjel járnak táplálék után, azonban erősen felhős, párás időben nappal sem rejtőzködnek el. A fólia- és üvegházakban, tárolókban télen is károsítanak. Nappal a talajrepedésekben, kövek, farakások alatt rejtőznek el a napsugarak és a meleg elől. A 10-14 hónapig tartó életük során tojásaikat a talajba, üregekbe rakják, összesen mintegy 200–4000 darabot.
A csigák közül sajátos életmódjával tűnik ki a földi meztelen csiga. Ez a meglehetősen „gyors mozgású” fajta életének túlnyomó részét 5-6 cm mélyen a talajban tölti. A maga készítette 5 mm átmérőjű járatokból csak nedves, csapadékos időben jön a felszínre. Mozgását a kötött, kemény talajok sem akadályozzák. Tavasszal a 4-5 tojásból álló csomók 20-30 nap múlva kelnek ki, és a kis csigák két hónap alatt fejezik be fejlődésüket, egy évig élnek. A földi meztelen csiga tápnövénye a pünkösdirózsa, dália és a begónia.
Védekezés
A csiga valamilyen okból kifolyólag rajong a sörért, így egy korsónyi folyékony kenyeret feláldozva a nemes célra, csapdába ejthetjük. Egy sörrel félig telt poharat, edényt a földbe leásva jó eséllyel elkaphatjuk őket, a csiga bemászik a pohárba, de kimenni már nem fog tudni.
Természetes ellenségei is akadnak a nyálkás szörnyetegeknek, például a varangy, az ásóbéka, a tarajos gőte és a vakond, de utóbbiak sokak szemében szintén nem kívánatos vendégek a birtokon, így ez a fajta védekezés nem mindig megfelelő, és egyébként sem biztos, hogy jó ötlet békakolóniákat telepíteni a birtokra.
Szintén keveseknek van lehetőségük fácánt szerezni a kertbe, pedig a fácán is lelkesen pusztítja a csigákat. Ha esetleg sünök jelennek meg a kertben, semmiképp ne űzzük el őket, a leghatékonyabb csigairtók!
Léteznek csigaűző növények is, így például a paradicsom, a begónia, vagy a fekete ribiszke hatásos riasztók. Riasztó növények még a paszternák, zsálya, zsázsa, fokhagyma, majoránna vagy kakukkfű. Ezeket védővonalként ültethetjük az ágyás köré, főleg salátánál.
Ha van a kertben burgonya, uborka, saláta akkor azok természetes csaliként szolgálnak, így érdemes a veteményest gyakran szemrevételezni, ha csiga van a kertben, ide fognak gyűlni.
Kihelyezhetünk a kertbe lapjával lefektetve deszkát is, vagy nylon fóliát, nedves újságpapírt. A csigák éjszaka alábújnak, mi pedig reggel hamarjában összeszedhetjük őket.
Környezetbarát módszer még a különböző háztartásban megtalálható nedvszívó anyagok kihelyezése, mint például a hamu, fűrészpor, finom homok, de az égetett mész is beválhat, ugyanis ezeken a csiga nem, vagy csak nagy nehézségek árán tud átcsusszanni. A kiszórást lehetőleg este végezzük, a csiga ugyanis éjjel aktív.
Dinnyeszezonban a kikapart dinnyehéj is tökéletes csapdát jelent
Ha nincs más megoldás, akkor vegyszeres irtást is alkalmazhatunk, a legelterjedtebb a Detia csigaölő szer, mely intenzív nyálkakiválasztásra kényszeríti a csigát, ami így egy napon belül elpusztul, a kiszáradás végez vele. Az irtószert érdemes szárazabb időben, az öntözést ideiglenesen mellőzve alkalmazni, így a hatása gyorsabb, biztosabb lesz. Fontos tudnivaló hogy a Detia csigaölőt leveles zöldségre nem szabad szórni!
Összegzés
A csiga - talán a mesefilmeknek köszönhetően - egy kedvelt, aranyos kis jószág az emberek szemében, pedig ezzel ellentétben egy falánk, komoly kártevő, legalábbis azoknak, akik föld- vagy kertműveléssel foglalkoznak. Ha nem szeretnénk őket elpusztítani, akkor gyűjtsük őket össze egy zárható edényben, majd eresszük őket szabadon a kertünktől távol, mondjuk az erdő szélén.
Ne feledjük: minden megtalált csiga mellett nagyjából 20 másik csiga lapul meg valahol!
És ne feledjük, hogy csigáéknál mindig készül utánpótlás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése