2014. augusztus 26., kedd

Cserepeslemez

Nemrég felújítottuk a háztetőnket, s tanakodtunk a családdal, hogy a bitumenes hullámlemezt zsindellyel, betoncseréppel, agyagcseréppel vagy cserepeslemezzel cseréljük-e le. Fontos szempont volt az új tetőfedő anyag ára, valamint megvizsgáltuk azok élettartalmát és súlyát is. A legnehezebb anyag a betoncserép lett volna, majd az agyagcserép, a zsindely, végül a cserepeslemez. Bár ez utóbbi sem könnyű, viszont a zsindellyel ellentétben olcsóbb és sokkal de sokkal tartósabb, emellett szebb is. A beton- és agyagcseréppel az volt a gondunk, hogy nem csak megterheli a tetőt, de állványozni is kellett volna a házat a felrakás végett - ami a munkadíjat növelte volna -, valamint a cserép egy idő után koszolódik, mohásodik, esetleg eltörik, elreped - a termék minőségével és árával arányosan. A zsindelyezés drága lett volna a "telibe deszkázás" miatt (mert drága a fa), s nem utolsó sorban azért is, mert maga a kátrányos lapok is sokba kerülnek, plusz a munkadíj. A zsindely emellett 5-10 év alatt elöregszik, s emiatt akár be is ázhat, vagy tűzvédelmi szempontból a leggyúlékonyabb anyag. Az előzetes számítások szerint ezek ára 400-550.000 forint közé esnének, amellyel szemben a cserepeslemez 350-400.000 forintos költsége (a munkadíjjal együtt) igencsak kedvezőnek tűnt! A cserepeslemez mellett szólt az az érv is, hogy 50 évet is kibír, illetve megfelelő tesztelési idő hiányában (mert még nincs 50 éves a technológia) akár többet is.

Miután letettük voksunkat a cserepeslemez mellett, nekiálltunk gyártót keresni. Az árak nagyon nagy szórást mutatnak, ezért nem volt könnyű feladat kiválasztani a megfelelő terméket illetve típust. Végül a Tesz-97 Kft.-t kerestük meg, akik 250.000 forintért le is szállították a kívánt mennyiséget.

Egy tábla cserepeslemez

A szállítmány mintegy 400 kilót nyomott, ezért a 4 méter hosszú és másfél méter széles darabokat egyesével kellett levenni a teherautóról. Ezt csak azért említem meg, mert a táblák olyan vékonyak, hogy már-már elvágta a kezünket, valamint könnyen elhajlik és megtörik, ami után már nem használható fel az anyag, mert valószínűleg a korrózióvédelmi anyag is felreped, felpattogzik a sérülés mentén. 

A cserepeslemez felrakása előtt a régi bitumenes borítást leszedtük, majd szomorúan állapítottuk meg, hogy a tetőlécek olyan rossz állapotban vannak, hogy muszáj lesz őket újra cserélni. Ez plusz 36.000 forintba került, vagyis ennyivel növekedtek a költségek.

Maga a bitumenes hullámlemez leszedése nem volt több két óránál, és a léccsere is egy délutánt vitt el. 

A bitumenes lemez bontása: 6 évet bírt ki

A bitumenes lemezek anyaga voltaképp alig sérült az elmúlt 6 év során, s a baj is inkább az volt, hogy az illesztések mentén hajlott vagy lágyult meg az adott elem. De ezen nem is csodálkozom, hiszen nyáron a déli tetőt egész nap érte a forró napsütés. 

A cserepeslemez-táblák felrakása egyesével történt: a táblákat hiába fogtuk hárman, még így is enyhén meghajlott, közben valamennyiünk kezét megvágta. Ezután már kesztyűben folytattuk a rakodást.

Indul a cserepeslemez

A déli tető borítása egy napig tartott, de közben kétszer is fel kellett szednünk a lerakott táblákat, mert minden soron következő tábla egy centivel lejeb került az előzőhöz képest. Hogy miért? Mert a cserépminta vonalát követve - mikor a két táblát összeillesztettük - az anyagvastagság miatt így feküdtek egymásra. Vagyis a cserepeslemezeket nem lehet úgy egymásba illeszteni, hogy az élük alul és felül vízszintesen folytatódjanak (lásd az alsó képen).

Alulról számítva a negyedik hullám után van az illesztés, ahol jól látható a centiméteres elcsúszás

Úgy vélem ez nem a gyártón múlott, hanem a cserepeslemezek gyártástechnológiai hibája, amit valamiért nem vettek figyelembe, vagy nem tudják megoldani a problémát. Ugyanis a táblák egyik szélét nem volna szabad úgy nyomtatni, mint a másikat, hiszen a kettő üti egymást, aminek a következménye a szintkülönbségbeli elcsúszás. Tehát ahhoz, hogy a tábla alsó és felső vonala a mintázattal együtt egy vonalban fusson, a tábla jobb szélét az illesztéseknél másféle mintára kéne préselni.

Mivel a tető 11 méteres hosszúságán az utolsó tábla az elsőhöz képest mintegy 5-8 centivel került lejeb, ezért az egészet fel kellett szedni, majd az első táblát annyira elforgatni, hogy a lerakandó táblák alsó vonala végig a tetőléc vonalában maradjon. Ez lentről szabad szemmel nem látható, de ha mégis, az ereszcsatorna úgyis eltakarja majd.


A másik problémát az jelentette, hogy a megrendelt 4,10 méteres magasság helyett a gyártó csak 4 méteres táblákat küldött, pedig az e-mailes megrendelőlapon világosan le volt írva, hogy 4,10-es magasságra van szükségünk. Emiatt is javaslom, hogy aki cserepeslemezt rendel, a lerakodás előtt győződjön meg annak hosszáról, mert ha nem teszi, ugyanúgy jár, mint mi: mivel - érthető okokból - az ereszcsatorna fölé kell lógnia a cserépnek, ezért lejeb húztuk a táblákat a majdani ereszcsatorna fölé, viszont így a tetőgerincen lévő kúpcserép már nem takart rá eléggé a táblákra, vagyis nagyobb esőnél beázhatna az egész.

Nyomban felhívtam a gyártót, hogy valamit elszámoltak a gyártásnál, mert a 4,10-es táblák helyett csupán 4-est küldtek el. A hibát elismerték, s felajánlották, hogy a jelenlegi kúpcserepet kicserélik egy szélesebbre, amely már biztosan takarni fogja a táblák tetejét. Mondták, hogy ezt akkor szállítják le, ha épp a közelben lesz egy kiszállításuk. Ez meg is történt, viszont a 6 darab (2 méteres) kúpcserép helyett mindössze 3 darabot szállítottak le, mert valaki a 6 darabra úgy értette, hogy 6 méter. Az ácsok szitkozódtak egy sort, én sem voltam kevésbé pipa, gondoltam ez még belefér, csak ne essen az eső.

Természetesen esett, s nem is kevés. Szerencsére a szobák nem áztak be, mert a tető - a három darab kúpcserép kivételével - már teljesen elkészült. A munkadíj 146.000 forintba, így a tető teljes felújítása 432.000 forintba került. Ha a léceket nem cseréltük volna le, akkor az egész tetőfelújítás 396.000 forintnál állt volna meg. 

Az első napok tapasztalata: sok fórumon olvastunk az esőzéskor hallható kopogásról, amit én kevésbé hallottam zajosabbnak, mint a korábbi bitumenes tetőnél. Engem nem zavar egyáltalán, s úgy érzem ennyi még belefért. A jégeső ugyan még hátravan, de úgy gondolom egy ilyen hamar levonul, s az év egy jelentéktelen részében kaphatunk belőle. Tehát az év nagy részén nem kell tartani se jégtől, se esőtől.

Utólag belegondolva, jobban jártunk a cserepeslemezzel, s mindenkinek ezt ajánlom cserép vagy zsindely helyett. Olcsóbb, könnyebb, szebb és egyszerűbb a felrakása :)





4 megjegyzés:

  1. Üdvözlöm. Egy másik cserepes lemez gyártó alkalmazottja vagyok és szeretnék egy-két dolgot hozzá fűzni. Márkanév megemlítése nélkül jelzem, hogy a lemez mozgatásakor tapasztalt hajlás, ne adj Isten, megtörés akkor fordul elő, ha az anyag vastagsága kevés és vagy a hullámok távolsága nagy és magassága alacsony.
    Nagy szórás van a használt lemez vastagságokban és egy fél miniméter is nagyon sokat számít. A minőségi acéllemez felhasználásakor minimum 0,5mm vastagság az elvárás +/-0,02mm határon belül. Viszont vannak gyártók, akik 0,45mm, sőt 0,4mm vastag anyagból készítenek terméket.
    Az ár ebből kifolyólag egyből olcsóbb, mivel m2-ént kevesebb acél kell. A bevonatokban is nagy különbség lehet. Acéllemezt egy horganyréteggel kell ellátni a korrózió ellen. Ez nálunk 275 mikron, de van ahol csak 100 mikron. A bevonatrendszer is több rétegből áll, nálunk ez 7/7 réteg mindkét oldalon. És vigyázni kell a bevonatolt vs festett felület közötti különbségre, mert nem ugyan azt jelenti.
    A másik fontos dolog a rétegrend.
    Fémlemez tetőknél az egyik fő dolog, a légrés kialakítása. Erre azért van szükség, mert a lemez tulajdonsága, hogy amint a nep lemegy, 10 perc múlva már ki is hül, viszont amint előbújik a nap, elkezd melegedni, és akár 80 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklete.
    Ez több problémát is okoz. Először is élhetetlen lesz a tető alatt, akár be van építve, akár nem. Másik ok, hogy ha nincs légrés, a porró levegő nem tud áramolni a lemez és a fólia között, így a fólia rövid időn belül elporlad, szét ég, ha egy rossz minőségű fóliárol van szó, akkor ez egy-két év.
    A lényeg, hogy a megfelelő rétegrend: szarufa, páraáteresztő fólia, ellenléc (5*5cm stafni, ez lesz a légrés vastagsága) a szarufákra, lécezés, cserepeslemez.
    Fontos még, hogy mivel táblás fedésről beszélünk, nem csak a lemezt kell csavarozni, hanem a lécezést/ellenlécezést is, mert ha véletlen a szél alá tud kapni, mint egy vitorla, úgy fog működni, és ha nincs csavarozva, csak szegelve, viszont a táblák egymáshoz vannak csavarozva, egyben le fogja tépni a tetőről.
    Remélem, ezzel a pár mondattal segíteni tudtam a cserepes lemezen gondolkodóknak :)
    Amúgy egy kiváló megoldás, főleg a régi palafedéses házaknál, ahol maga a tetőszerkezet nem a cserépfedés súlyához lett méretezve. Üdv: Balázs

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Balázs!
      Köszönjük a sok hasznos infót. Engem érdekelne melyik terméket gyártják önök.
      Üdv: László

      Törlés
    2. Kedves Balázs (vagy Péter inkább?)!
      Zalai cseréptetős ház felújításával küzdök. Érdekelne a meg nem nevezett gyártójuk. Hogyan tudnám felvenni a kapcsolatot önnel?
      Írna nekem? Köszönöm. Kl.

      Törlés
  2. Kedves Balázs!

    Köszönöm az infót, sokat segített!
    A házamat jelenleg már nem lakom, mert eladtam, de az új házam tetejénél az Ön által javasolt módon fogok eljárni! :)

    Üdvözlettel: Varga Máté

    VálaszTörlés