Az alábbiakban a fórumon elhangzottakat közöljük témák szerint:
00:00
A bölcsődeépítés jelenlegi helyzete
A bölcsőde megvalósítása jelenleg tervezési szakaszban van.
Zsolt szerint a településen jelenleg évente 30 gyermek születik, ami - e gyermekek 3 éves koráig számolva - mintegy 90 gyermeket jelent. Ebből az első éveseket nem veszik figyelembe, mert az "egy másik típusú ellátás" (hogy ez mit jelent, az nem derült ki a beszélgetésből), vagyis nagyjából 60 gyermekről van szó. Ehhez veszik hozzá Surány populációját, s ez által összesen 120 gyermekre lehet számítani. A bölcsőde férőhelye ezzel szemben pedig mindössze 28 fő, s könnyen belátható, hogy az intézmény hamar meg fog telni.
(a 28 főt bevallom, de nem értettem. Bölcsőde egyelőre nincs, 120 gyermekkel számolnak, de a férőhely 28 fő. Ekkorára tervezik a bölcsit, vagy csak ekkora lehet? Ha ez utóbbi az igaz, akkor miért számolnak a surányi gyerekekkel? Valaki segíthetne! - a szerk.)
Mivel az óvodát is bővíteni kellene, ezért a bölcsődében alakítanak majd ki egy óvodai felkészítőt (?). A megvalósítást az Állam 90%-ban támogatja, vagyis a településnek csupán 10% önrészt kell biztosítania.
Megtudtuk, hogy az óvoda alapjában oktatási intézmény, míg a bölcsőde egészségügyi.
A bölcsőde fenntartására készültek számítások: gyermekenként nagyjából egymillió forintba kerül az éves fenntartása, amelynek a felét az Állam fizeti. A másik felét abból a pénzből szeretnék fedezni, amelyet a szülők GyES-ként (Gyermekágyi Segély) megkapnak (ez jelenleg havi 25ezer forint. Ez az összeg - Zsolt szerint - plusz bevétele a szülőnek, tehát ha az az anyuka a GyES mellett elmegy dolgozni, akkor a GyES összegét a bölcsőde díjára tudja fordítani.
(kérdés az, hogy ha nem megy el dolgozni - mert mondjuk nem tud, például mert nem talál munkát -, akkor vajon miből fizeti a bölcsődét? A 25ezer forintból?)
A bölcsődének van térítési díjas és térítési díj mentes része, azaz a törvény szerint vannak térítésmentes családok (amelynek megvannak a kritériumai) - ez a 28 fős bölcsődében mintegy 14 gyermeket jelent. Ezek közül valakinek az ellátása ingyenes, de az étkezése nem, valakinek pedig az ellátása is és az étkezése is ingyenes lesz. A másik 14 gyermeknek mindenért kell fizetni.
(az ingyenes óvodai elhelyezést és ellátást a 3 - vagy annál több - gyermekes családok kapják meg, vagy ha a szülők rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, ami az egy főre jutó jövedelemtől függ. Ezt az önkormányzatoknál kell kérni, a jegyző dönti el, hogy kinek jár és kinek nem. Ezt a határozatot kell bevinni majd az óvodába vagy a bölcsődébe)
Zsolt elmondása szerint egy korábbi megbeszélésen több olyan szülő is volt, akik akár a havi 40ezer forintot is hajlandó a bölcsődei ellátásért fizetni (mi nem tudunk - a szerk.). Az Önkormányzat előzetes számolása szerint a bölcsőde fenntartási költsége a település számára 10-12 millió forintba fog kerülni évente. Amikor ezt a számítást végezték, már volt számítási alapjuk, mert az iskola működtetése nagyjából 120 millióba kerül évente, amelyből az Önkormányzat 30 milliót fizet. Ezt az Állam 2014-ben átvállalta, így a településnek jelenleg nem kerül pénzébe az iskola. Zsolt elmondta, hogy ebből a 30 millió forintból fognak majd átcsoportosítani 12 millió forintot a bölcsőde működtetésére, s így az Önkormányzat költségvetése nem fog felborulni.
A bölcsőde építési költsége 150 millió forint körül alakul majd, és korábban ehhez mérten írták ki a közbeszerzési eljárást, azaz az egyszerű meghívásos eljárást. Ez egy gyorsabb folyamat, mint a hirdetményes eljárás. A beérkezett ajánlatokból az derült ki, hogy az építés költségei meghaladják a 150 millió forintot. Eredményt ezidáig azért nem hirdettek, mert a 150 millió fölötti költségvetésű eljárást már más közbeszerzési eljárás keretein belül kellene meghirdetni. Az eljárást tehát eredménytelennek tekintették.
Az Önkormányzat ezután meghirdetett egy nyílt ajánlatot, amely alapján Európán belül bárki megpályázhatja a bölcsődeépítés kivitelezését. Jelenleg ez a folyamat zajlik most...
Az Önkormányzat jelenleg 160 milliós költséggel számol, amely kicsivel több, mint az eredeti összeg. Az eredményhirdetés májusban lesz, az építkezést legkésőbb júniusban szeretnék elkezdeni; a bölcsőde 6-7 hónap alatt fog elkészülni, s 2015. januárban fog megnyitni. Az építési költségekhez hozzájárul az is, hogy a fűtését alternatív (megújuló) energiával szeretnék megoldani (ez pedig jelenleg nagyon drága).
Az intézményi kiírást 2014. őszén teszik közzé, s az Önkormányzat szeretné, ha a berendezési tárgyak kiválasztásában a bölcsőde vezetősége is részt vállalna. A munkatársak felvételét hirdetés útján fogják kivitelezni. Tehát intézményvezetőt és egyéb bölcsődei munkatársat fog keresni az Önkormányzat (amellyel remélhetőleg a helybeli munkanélküliek számát fogja csökkenteni - a szerk.).
Hogy a bölcsőde építése miért kerül 160 millió forintba, Zsolt a következő magyarázatot adta: a támogatási szerződésben az Önkormányzat vállalta, hogy az érvényben lévő magyar szabvány szerinti bölcsődét épít fel, amelyben - többek között - az épület beosztása és felszereltsége is szerepel (például a szobák száma, négyzetmétere, a kert berendezési tárgyai, stb.), vagyis a település vezetőinek keze meg van kötve, hiszen a szabvány pontosan előírja az épület anyagát és típusát. Zsolt példaként az óvoda bővítését hozta fel, ahol a szabvány előírta a nevelői szoba méretét, a könyvtárszoba meglétét, szülői wc-t, stb. (gondolom például azért, hogy mondjuk a könyvespolc vagy a szekrény rá ne boruljon a gyerekre - a szerk.). A település nem fordított volna energiát és pénzt ezek megvalósítására, ha van a kivitelezésre saját pénzük, de mivel állami támogatásból valósult meg a project, így muszáj volt beépíteni pl. a könyvtárszobát.
Zsolt abban lát spórolási lehetőséget a bölcsőde felépítésében, hogy azt olcsóbb anyagból oldják meg (ha egyáltalán létezik olcsó építőanyag; ugyanis például egy 10-es Ytong ára 400-490 forint között mozog darabonként - a szerk.). A tervezőket az Önkormányzat nem engedi olcsó építőanyaggal tervezni, s ezért vezetett az ár oda, ahová. Emellett pedig pályázatokat írtak/írnak a költségkülönbözet támogatására, hátha az Állam (vagy az EU) több pénzzel járul hozzá a fejlesztésekhez.
00:20
A szennyvízelvezető csatorna építése
A csatorna tényleges építése áprilisban kezdődik meg; eddig a papírmunkákkal voltak elfoglalva. Hivatalosan (a tervek szerint) 2015. év végén fog befejeződni.
00:21
A Horánygyöngye út aszfaltozása
Az említett út aszfaltozására már megvannak a tervek: ezt három ütemben fogják megvalósítani a Tűzéptől kezdve a Dunakeszi kompig bezárólag. A tervek a hatóságoknál vannak egyeztetés alatt. Mivel a Horánygyöngye út a Tűzépnél és a Szentendrei útnál állami fenntartású utakhoz csatlakozik, ezért a fejlesztésekhez kérni kellett az Állam hozzájárulását is. Ez mintegy háromnegyed évig húzódott; az eredménye pedig az lett, hogy az Állam mondja meg mi épüljön, milyen minőségben és hogyan, viszont ezt a település költségén. Az út "a temető mögött megy majd el", majd a Horánygyöngye úton folytatódik.
Az útépítés a csatornaépítés után kezdődhet el. Az út teljes hossza mintegy 4 kilométer, ezért a fejlesztéseit három szakaszban valósítják meg. Ez nagyjából 8-900 millió (!) forintba fog kerülni a falu 5-600 millió forintos költségvetésével szemben.
A következő EU-s költségvetésből a Közép-magyarországi régió szinte semmit nem fog kapni. A Horánygyöngye út egyébként két sávos, járdás és vízelvezetéses út lesz, s ezért kerül ilyen sokba. Egy csupán két sávos út járda és vízelvezetés nélkül olcsóbb lenne.
A Szentendrei (állami) út állapotát a település nem tudja feljavítani, mert nincs rá pénze (és eleve ez az Állam feladata lenne). A falu vezetése próbálja javítani, de a megfelelő munkagépek hiányában (gréderezés) ez nehezen kivitelezhető. Az elkövetkezendő napokban egyébként bejárást fognak végezni, amelyben megállapítják az út állapotát és további sorsát.
(a következő percekben Zsolt megemlítette a horányi utak állapotát, azok javítási módszereit, kőszórást, kátyúzást, gréderezést, gödröket, stb., de ezekre most nem térünk ki)
Egy lakó megkérdezte, hogy az útépítés három szakaszából miért azzal a szakasszal kezdik, ami a temető mögötti erdős út megépítését jelenti, mikor a már meglévő Horánygyönyge út javítása sokkal fontosabb lenne (hiszen azt már eleve használják, így elsőbbséget élvez - a szerk.). Zsolt erre azt válaszolta, hogy három szakaszban lett engedélyezve az út "éppen azért, hogy lehessen bontani" (gondolom a Horánygyöngye utat - a szerk.); első szakasza az Alsó út (azaz az elkerülő út az erdőben) a Horánygyönyge útig, második szakasza a Monostori úttól a Víztoronyig (Galagonya utca), harmadik szakasza pedig innentől a Szentendrei útig tart. Ezeket a szakaszokat külön, önállóan is megépítheti a falu.
(ezután pár percig ismét a horányi földutak állapotáról volt szó, például, hogy a kukás kocsik mennyire lenyomják a keréknyomokat, vagy, hogy a szerves anyagokkal ne tömködjük be a kátyúkat)
00:31
Az új utak térkövezése aszfalt helyett
Jelen sorok írója (azaz személyem) felvettette, hogy aszfalt helyett lehetne térkővel burkolni az utakat, mint ahogy azt Pilisvörösváron alkalmazták sikerrel. Ugyanis az nem csak szebb, mint az aszfalt, de olcsóbb is, és út alatti munkálatoknál, azaz az aszfalt megbontásánál a "sérülést" könnyebb eltüntetni, hiszen nem kell foltozni az utat, hanem a térkő nyomtalanul visszatehető eredeti helyére. Megemlítettem még, hogy a közmunkaprogrammal munkanélküli embereket foglalkoztathatnánk a településen a térkőlerakás alkalmával, amely így munkát adhatna olyanoknak, akik hónapok óta bevétel nélkül, munkanélküliként élnek.
(megjegyzem, hogy egy településen annál több közmunkást foglalkoztat az Állam, minél több munkát tud nekik adni az Önkormányzat. Vagyis a közmunka béreit az Állam finanszírozza, de az Önkormányzat jelöli ki a munkát. Ha nincs munka, nincs támogatás, nincs pénz, van munkanélküliség. Ha mondjuk Szigetmonostor az eddigi 6 ember helyett 26-ot tud foglalkoztatni, akkor mintegy 20 embernek nyílik lehetősége a pénzkeresésre, még akkor is, ha ez az összeg meglehetősen csekély, és közmunkából kell megteremteni)
Válaszában a polgármester a térkő minőségét ecsetelte, hogy annak bírnia kell a sózást, a hőingadozást, de az útalap készítése gyakorlatban nem változik, mert az aszfalt alá is ugyanúgy teherbíró alapot kell építeni, mint a térköves út alá. Kiemelte, hogy elviekben egyetért a térkővel, de azt inkább a mellékutaknál alkalmazná, s nem a főutaknál, mint mondjuk a Horánygyöngye út.
Kérdésemre, hogy lehetne-e árajánlatot kérni az útépítő cégektől aszfaltos útra és térkővel burkolt útra azt válaszolta, természetesen lehet, de ezt még a tervezés előtt kell megtenni, hogy a tervekbe már az út milyensége kerüljön bele. Azt mondta még, hogy szerinte a hagyományos aszfalt útnál nincs jobb, de kisebb, alacsony forgalmú útnál szebb lehet a térkő.
(kicsit vitatkoznék azon, hogy az aszfaltos út mennyivel jobb, hiszen az aszfalt éveken belül szétfagy, megrepedezik, foltozni kell, hidegtől, melegtől, fák gyökereitől és nagyobb nyomásra benyomódik, amit nem lehet helyrehozni csak vágással és foltozással. Az pedig csúnya. A térkő ezzel ellentétben pedig szakaszonként felvehető, az út sérülése vagy a közművek javítása után a térkő visszahelyezhető nyom nélkül)
A falu vezetésének középtávú terve az, hogy a Horánygyöngye út, a Vadvirág utca és a Boglárka utca minőségi aszfalttal legyenek leburkolva. Cél, hogy a gátról levegyék a forgalmat, mert a gáton vezető utat sétánnyá szeretnék átalakítani.
00.34
Az EuroVelo 6-os kerékpárútról
(leírás a kerékpárútról ITT vagy a program hivatalos honlapján)
A nemzetközi kerékpárút Kisoroszin jönne be a szigetre és Szigetmonostornál menne át Szentendre felé. A tervező szerint a Határcsárdánál lenne a monostori híd (és amit nem értettem: Zsolt szorgalmazza, hogy az épülő Horánygyöngye úton menjen a Dunakeszi kompig a kerékpárút, vegyék be a tervekbe, mert hátha valaki arra menne nem tudom hová. Meg hogyan, mikor a Határcsárda teljesen ellentétes irányba esik, mint a Dunakeszi komp? - a szerk.)
00:36
Az ELMŰ által levágott gallyak elszállításáról
Az Önkormányzat el fog menni érte (fél éve ezt teszik - a szerk.), ígérik, a vastag ágakat pedig azért hozták el már korábban, mert a szociálisan rászorultaknak osztogatták el tűzifának. Csupán azért nem hagyták ott eddig, mert nem akarták, hogy más vigye el. Az Önkormányzat aprítógéppel fog menni, minden vékonyabb, kisebb gallyat el fognak szállítani.
00:37
Az ivóvízhálózat fejlesztéséről
Az Önkormányzat teljes körű vízhálózat-kiépítést szeretne, amivel a Vízművek nem mindenben ért egyet. Zsolt még emiatt tárgyalni fog velük, és a terveket már az egész településre nézve készítik el.
00:38
Hulladékfák a gát oldalában
Az Önkormányzat megnézi mit tehet, mert az érintett területek a Vízművekhez tartozik.
00:39
Tervezett mulcs-üzem
A gallyak feldolgozása végett a település mulcsfeldolgozó üzemet tervez. Ebbe a helyi zöldhulladék feldolgozása is beletartozik, ami által olcsóbb lehet a szemétszállítás, hiszen a Zöld Híd Kft. a zöldhulladék szállítását is felszámolja jelenleg.
(itt pár percben szó volt a kukák űrméretéről, a zöldhulladék elszállításáról, díjemelésről, stb. Igazából konkrét állítások, kérdések nem voltak, sokan közbeszóltak, nem volt konkrétum a témában)
Az Önkormányzat az új hulladéktörvény szerint muszáj volt lepasszolni a szemétszállítást, mert azt csak nonprofit társaság végezheti el.
(érdekes, hiszen az Önkormányzat is alakíthatott volna nonprofit társaságot, s végezhette volna a szemétszállítást helyben, helyi embereket alkalmazva - a szerk.)
Zsolt kijavította: nonprofit gazdasági társaságról van szó.
(az Önkormányzat nem alapíthat nonprofit gazdasági társaságot? - a szerk.)
Másik ok, amiért a hulladékszállítást kijátszották, hogy a hulladéktörvény előírt bizonyos fejlesztéseket, ami növelte volna a falu veszteségét. Eddig a falu nem számított amortizációt, ami miatt pár év múlva a falu kukás kocsija "leamortizálódott volna".
(és ahelyett, hogy beleszámították volna az amortizációt, inkább lepasszolták a munkát egy olyan cégnek, amely jelenleg 106 településen végez szemétszállítást. Igazi multi, amely terjeszkedik és bekap. Csak nem szemétmutyi van kialakulóban országos szinten? - a szerk.)
Zsolt állítja, hogy még két díjemelés kellett volna ahhoz, hogy minden megfelelően menjen szemétszállítás terén. Ezután (hogy megszabadultak a szemétszállítás terhétől - a szerk.) pedig szeretné elérni, hogy a Zöld Híd is vonja ki a díjból a házi komposztálás kedvezményét. (Állítólag) ezt a tárgyalások folyamán nem tudták érvényre juttatni.
(ez az egész úgy néz ki, mintha nem is az Önkormányzat akarta volna átadni a szemétszállítást, hanem a Zöld Híd Kft. fenyegetésére kényszerültek lepasszolni azt (mutyi?) - a szerk.)
Az Önkormányzat ezért vezette be kompenzálásként az adócsökkentést, amely 14.000 Ft helyett 10.000 Ft lett évente. Eddig egy családnak évente nagyjából 20.000 forintba került a szemétszállítás évente, míg a Zöld Híd Kft. rendszerében ez ötezer forinttal több.
(itt jöttek a kérdések az arányos szemétszállításról, a szemét erdőbe való kihordásáról)
Zsolt megemlíti, hogy a Zöld Híd Kft. országos cég, mindenhol ugyanakkora árral dolgozik, és emiatt nem tudott velük az árakról alkudni, hiszen ha máshol ennyi a tarifa, akkor miért Szigetmonostoron legyen olcsóbb?
00:47
Falevelek komposztálásáról
Kérdés hangzott el, hogy lehetséges-e lerakni magánháznál az elszállított faleveleket komposztálás céljából. Zsolt válaszában leszögezte, hogy igen. Aztán ismét megemlítette a mulcs-üzemet s, hogy annak termékeit a tervezett 6 hektáros erdőben szeretnék leborítani. Kérdésre - bizonytalanul - azt felelte, lehet majd ezekből a mulcsokból vásárolni is. A mulcs-üzem terve már elkészült, de a mulccsal való kereskedelem egy újabb engedélyezéssel jár, amivel eddig még nem foglalkoztak.
00:51
Szociális trágyáról
Felvetettem, hogy az otthoni kertészek részére van-e mód a lovardákból lótrágyát osztogatni és szállítani (szociális céllal), hiszen a lovardások a trágyát ingyen adják, de a szállítást nem tudják megoldani, a lakók pedig többnyire nem tudják megfizetni. Zsolt azt válaszolta, hogy az Önkormányzat végez szállítást is, de egyelőre nem tudja megmondani milyen tarifával. Elvileg a Végmann Tibit (!) kell keresni emiatt, s majd ő elmond minden fontos információt. Valószínűleg nem a platós kisteherautóval, hanem a billenős traktorral fogják kiszállítani az anyagot.
00:53
Engedély nélküli favágásról
Kérdésre a polgármester és az alpolgármester beismerte, hogy az ellenőrzés elég gyenge alapokon áll, és bár néha adnak ki birtokon belüli favágásra engedélyeket, de sokszor már nem követik nyomon annak kivitelezését. A kivágáshoz amúgy nem csak engedélyt kell kérni, de fapótlásra is kötelezik a tulajdonost. Az árnyék és a falevél nem lehet indok egy fa kivágására (lásd: favédelmi törvény). Az engedélyeket az Önkormányzat adja ki.
Tímea alpolgármester-asszony mondta, hogy egy százezer forintos büntetés biztos elrettenti az embert az önkényes favágástól.
Fát vágni egyébként csak novembertől márciusig lehet, azaz márciustól novemberig TILOS!
Kérdésre Zsolt azt felelte, hogy az Önkormányzat térítés ellenében tud segíteni favágás kivitelezésében. Veszélyes fa kivágásánál be kell jelenteni a fa veszélyességét, az Önkormányzat kimegy és megállapítja a kérelem jogosságát. Ha jogos, akkor a tilalmi időben is ki lehet vágni a fát, ebben az Önkormányzat is tud segíteni.
00:58
Dunakeszi komp üzemeltetése
Egy jelenlévő kérdezte, hogy a Dunakeszi felé közlekedő kompnál miért nincs éjszakai járat? A polgármester válaszában közölte, hogy nem tud róla miért, de valószínűleg gazdasági okok miatt nincs éjszakai szolgálat.
00:59
Horányi strand homokkal való feltöltése
Egy távol tartózkodó lakó kérésére megkérdeztem, hogy a horányi strandot lehetséges volna e felszórni homokkal, hogy ezáltal a gyerekeknek homokos játszóterük legyen a parton? Zsolt elmondta, hogy a Duna hullámzása, sodrása miatt ennek nem lenne értelme.
01:01
Csónakkikötő
Egy jelenlévő megkérdezte, hogy a parton miért nincs rá lehetőség, hogy a csónakokat, motorcsónakokat egy kiépített stéggel, kikötővel leereszthessék a Dunába? Zsolt válaszában elmondta, hogy régebben a felső nagy strandnál voltak ilyen lehetőségek (ma már nincs), de megpróbálják ezt megoldani. Egy magánszemély már kezdeményezte, hogy saját erőből megcsinálja. A régi komplehajtónál azért nem tudják megvalósítani, mert az magántulajdonban van (Elmatec).
Zsolt elmondta, hogy a Regatta melletti keskeny utcácskán lehet lehajtani a Duna-partra, ahol ennek végén a redős betonlehajtó erre a célra készült, viszont való igaz, hogy odáig egy autó egy széles utánfutóval már nem jut el.
(jelenleg a Szűrkő-sziget lakóinak a lehajtójáról van szó (képen szürke vonallal), amely a saját csónakházukból vezet a partra. Ebbe a lehajtóba fut bele a keskeny kis utcácska (sárga vonallal jelölve), amelyen viszont nem fér el egy utánfutós autó. Mivel a csónakház a horányiak elől el van zárva, ezért a csónakház felől megközelíthetetlenné vált a bordás kialakítású betonlehajtó - a szerk.)
Zsolt szerint meg fogják vizsgálni a lehetőségeket, bár erre eddig tömeges igény még nem volt.
01:05
Egy lakó kérdése a fapótlásról
Zsolt válaszában elmondta, hogy a fapótlási kötelezettséget kétféleképpen lehet teljesíteni: egyik, hogy a lakó elülteti azt a mennyiségű fát, amit kiírtak, másik, hogy ennek költségét befizeti az Önkormányzatnak (azaz megváltja), aki majd az új fákat közterületen fogja elültetni. De javasolja, hogy az Újságolóban keressék meg a Kertbarátok Körének vezetőjét, Danit.
01:07
A közbiztonságról
A 2013-as év jobb volt a 2012-es évnél a statisztikákat alapul véve. 2012-ben 20 bűneset történt: ebből besurranás, lopás elvétve volt csak. 2013 év végén és 2014 év elején "összecsúszott" 4 eset, de ezen bűncselekmények surányi orgazdáját elkapták. Tudják, kik követték el a betörést, de sajnos nem tudták rábizonyítani a cselekményeket, viszont ezen személyek már a Rendőrség látókörében vannak. Az orgazdára sem tudták rábizonyítani, hogy megbízó volt (ennek a büntetési tétele nagyobb lenne).
(egy lakó elmondta, hogy náluk kétmillió forint értékben vittek el gépészeti berendezéseket, konyhai eszközöket)
Zsolt válaszában közölte, hogy tervben van már a térfigyelő kamerarendszer kiépítése, amelyben egyelőre 4 kamera fog üzemelni. A komplett rendszernek ezek lesznek az alapjai; számukat mindenképpen bővíteni akarják. Az említett 4 kamera a település bevezető szakaszain kerülnek majd kihelyezésre: a határcsárdai révnél, a dunakeszi révnél, a gödi révnél és a piacnál.
(egy jelenlévő a polgárőrség kérdését feszegette)
Zsolt kéri a jelenlévőket, hogy minden lakó figyeljen másokra és jelentsék, ha gyanús tevékenységet észlelnek. Elmondta, hogy maga is polgárőr (majd megemlített néhány dolgot a járőrözésről és körülményekről). A kamerás rendszer kiépítésének költsége 5 millió forintba fog kerülni, emellett a polgárőrséget 600 ezer forinttal támogatják évente. A polgárőr autó benzinköltsége magas, éjjel járőröznek leginkább (Zsolt maga este 10-től éjjel 2-ig).
01.15
Figyelmeztető táblák az utakon
Egy kérdező érdeklődik, hogy a gyorshajtók miatt ki lehetne-e helyezni néhány táblát, amely a gyerekekre/anyukákra/emberekre figyelmeztet.
(kisebb hangzavar támad, mindenki közbeszól; a lényeg, hogy elhangzik a 40-es tábla megléte a gáton, valamint, hogy a boltnál életveszélyes a gyalogos közlekedés a komphoz igyekvő autók miatt)
01.18
A Híd-ügyről
A Megyeri hídról elvileg lehajtó épült volna a szigetre, amit a Környezetvédelmi Hatóság megtámadott környezetvédelmi okokra hivatkozva. Az ok, hogy az 5 kilométer hosszan húzódó út veszélyezteti a vízbázist. Ezért inkább kérik a Szentendre felé vezető kis-híd megépítését.
A szigetmonostori Önkormányzat bírósághoz fordult, amely évről évre húzódik, leveleznek, stb., stb... Szigetmonostor joggal való visszaéléssel perli az Államot - az Állam azt mondja (tömören és röviden), hogy a kis-hídra nincs szükség, ezért azt nem kell megépíteni (holott korábban többször is kinyilatkozta, hogy elismeri a híd szükségességét).
(az ügy bonyolult és hosszú, sok apró-cseprő dolog lett megemlítve, ezért ezt most nem részletezném, a lényeg, hogy a közeljövőben nem lesz híd - a szerk.)
01.23
A kerékpáros hídról ismét
Zsolt azt gondolja, ez az autós hídtól független. Elmondta, hogy az Uniós forrás kerékpárhídról szól, de a szélessége és a teherbírása elég lesz autósforgalom lebonyolítására is. Szentendre ellentétes álláspontot képvisel az autós híddal kapcsolatban (...), az EU-s szabvány szerint a kerékpáros hídnak 3X1.5 méter szélesnek kell lennie, amin egy autó már elfér.
A Vác felé tervezett híd az agglomerációs törvényben már benne van (...).
01.27
A tervezett horányi piacról
A falu vezetése rendezni akarja Horányban e terület rendezetlenségét. Már elbontották a boltot, s lehet, hogy a többi faépületet is elbontják; a terület a falué, a faházak magántulajdonban vannak (a Zoli Büfének örökbérleti joga van). Szeretnének megállapodni a tulajdonosokkal.
Idén elkezdik a piac kiépítését, de ebben az évben ezt befejezni nem fogják.
01.30
Közlekedés Horányban
Egy kérdező érdeklődik, miért nem lehet bevezetni egy buszjáratot Horányban? Zsolt elmondta, hogy a Volánbusz azért nem indít járatokat a településrészen, mert rosszak az utak (földúton nem mehet), valamint a buszok nem tudnak megfordulni az esetleges végállomáson. Hivatalosan ugyanis menetrend szerinti járat nem tolathat, és buszfordulóval kell megoldani a busz ellenkező irányba való megfordulását. Mivel ennek a kiépítésére nincs lehetőség, ezért a Volánbusz nem jöhet számításba.
Tervben van viszont egy elektromos kisbusz beszerzése (maximum 15 főnek), amely ráfizetéses lenne.
Zsolt megemlítette, hogy korábban már volt egy ilyen irányú vállalkozás, de rövid úton csődbe ment, ugyanis kevesen vették igénybe. Egy jelenlévő közölte, hogy alig tudott valaki erről a buszról (én sem tudtam - a szerk.), s ha jobban be lett volna hirdetve, biztos többen használták volna.
(a lényeg, hogy a bölcsődések, óvodások és iskolások szállítását megpróbálják majd megoldani)
Zsolt szerint az Önkormányzat egész évben nem tudna üzemeltetni egy ilyen járatot.
01.34
A tervezett játszótérről
Tervben van, de úgy kell megoldani, hogy azt ne tudják megrongálni. Két játszóteret szeretne az Önkormányzat: a nagyoknak a már meglévő fejlesztésével teremtenék meg, a kicsiknek a Víztorony környékén hoznának létre valamit. A Faluház udvarára is gondoltak már.
01.37
Adómentesség kérdése
A Horány adói című cikkre válaszolva Zsolt elmondta, hogy az érintett területeken (például az Lf3-as területen) szántóföldi gazdálkodás folyik, amelyek telekadómentességet élveznek. Eddig is adómentességet kaptak, s jelenleg csupán kommunális adót fizetnek. Az adómentességet a "hátsókertekre" adták meg, amely szántóföldként van nyilvántartva.
"Ha együtt van mérve a telek a kerttel, akkor kommunálisat fizet, ha állandó lakosról van szó, de ha külön van mérve (ha külön helyrajzi számon van), akkor jön a telekadó. Akik külön helyrajzi számon voltak (vagy vannak) és szántóföldi termesztést folytatnak rajta, azok ki lettek vonva a telekadó hatálya alól, mert egyszerűen nem tudják kigazdálkodni annak mértékét"
Zsolt elmondta, hogy ilyen szempontból Ő is érintett az ügyben, de neki össze van vonva a ház és a telek, valamint szántóföldi termesztést folytat. E szántóföldi telkek nem építési telkek, hanem szántóföldi termesztésre alkalmas területek. Az alapjogszabály ugyan erre nem adott lehetőséget, de mivel egy "kivétel-jogszabályt" hoztak, ezért most már van rá lehetőség.
01:39
Ezután a polgármester úr egyéb elfoglaltsága miatt elbúcsúzott a jelenlévőktől, majd elhagyta a termet. A folytatásban az alpolgármester-asszony mutatott térképeket a csatornázásról, de ezt nem mindenki kísérte figyelemmel, s a jelenlévők nagy része eltávozott.
Epilógus
Az elkövetkezendő időszakban figyelemmel kísérjük a csatornázás munkafolyamatait, és mindenkit tájékoztatni fogunk a fejleményekről. A csatornázás szabályairól hamarosan egy rövid összefoglalóval jelentkezünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése