Az V. kerületi új zsidó templom pályázata

A szépművészeti múzeum pályázatával csaknem egyidejűleg járt le az újonnan építendő lipótvárosi zsidó-templom pályázati határideje is. A budapesti zsidó hitközség ugyanis már régóta érezte a hiányát egy nagyobb templomnak, a mely több helylyel rendelkezzen, mint a mostani dohány-utczai nagytemplom. E hiány miatt már évek óta üres bolthelyiségeket kellett bérelniök ideiglenes imaház czéljaira a nagy ünnepek alkalmával. Ennek folytán évekkel ezelőtt három millió forintot szavaztak meg egy újonnan építendő templomra, a mely az ötödik kerületben, az országház közelében, a Szalay-, Szemere-, Koháry- és Markó-utczák által képezett telken épülne. 

A pályázati határidő lejártáig tizennégy pályamű érkezett be. A biráló-bizottság e hó közepén döntött a pályázatok sorsa fölött. E pályázat építőművészeti szempontból rendkívüli tanulságos eredménynyel járt, miután kiváló példákkal igazolta a hazai építészet mai fejlettségét. A pályaművek kiválóbbjait mai számunkban képekben is bemutatjuk. Az első díjat Förk és Schőmer műépítészek tervének ítélte oda a biráló bizottság, mely monumentális voltánál fogva művészi gazdagságával leginkább kivált a pályamüvek között, de viszont aránytalanul túlhaladta a költségeket, s így aligha kerül kivitelre, mivel maga a díszes kupola költsége meg­haladná a 6 millió forintot. 

Bálint és Jámbor pályaterve

A második dijat Bálint és Jámbor műépítészek rendkívüli érdekes terve nyerte el. E fiatal építész-czég tervében leginkább nyilvánul az egyszerűség iránti törekvés az építészeti formákban. A templom fő tömege egy mérsékelten hajlott nagy kupolában emelkedik ki, melyet számtalan magyaros jellegű iveket tartó oszlop-sor tör meg hajlásában. A fő kupola oldalai mellett kisebb méretű lapos kupolák alkotják az emelkedő architektúra és a magasba kiemelkedő tornyok között az összeköttetést. A fő épülettömb szimmetrikus kinyúlásain magyaros jellegű ívhajlásokkal biró homlokzata alatt nyílnak a kapuk, melyek közül a Markó-utczára néző oldalon lévő kocsifelhajtással' is bir, mint főkapuzat. A templom egész épületének külsején alig találni valamelyes túltömött díszítést; mindez a belső kupola és az oszlopok által tartott falazatok díszítésénél kerül csak alkalmazásra. Belső berendezésében gazdag ízléssel uralkodik a magyaros díszítő elem, a melyet már az épület Bzelid hajlású iveinek végződésein művészileg alkalmaznak a tervezők. A tervezet művészi eredetisége által — melyben szerencsés kézzel van kifejtve a keleties jelleg — elüt minden más versenytársától; egyetlen hibája, hogy túlhaladta ez is a költségeket. 

Leitersdorfer pályaterve

A harmadik dijat Leitersdorfer építész terve nyerte el, a melyben minden legcsekélyebb részlet is alkalmazkodik a keleties jellegű építészet szabályaihoz. A sima kupolájú főépület oldalain hat toronyszerű csonka gúla alkotja a kimagasló végződést, melyek között négy szin­tén lapos kupolájú előépítmény illeszkedik a fő építményhez, mindez a templom belső területé­nek bővítésére padsorokkal. A Markó-utcza felé néző oldalon egy arabs ivezetű végződésekből álló csúcsos tetejű előépítmény nyúlik ki, melynek végén nagy nyitott ívezet képezi a főkapuzatot, ennek megfelelőleg a hátsó oldalon is kinyúlik egy második főbejárat előépítménye, ugyanígy két más oldalbejárat is. Ez előépítmény arányos ablakain és párkányain mind az arabs és mór díszítések uralkodnak, de nem túltömötten alkalmazva. Az egész tervezet művészi egységénél fogva igen hatásos és szerkezetéből ki van zárva minden oszlopszerű támaszték. 

A pályázat többi munkái közül különösen kiemelkedtek még Schikedanz és Herzog orientális stílben tartott terve, valamint Márkus Géza műépítész önállóságra valló terve, mely az íves motívumok közé nagy ízléssel illesztette be a magyar díszítő elemeket. Mind a két ter­vet művészi becse miatt a bírálóbizottság külön megdicsérte és megvásárolta. A Freund Vilmos és Kármán- Ullmann-íéle tervek helyes beosztásukkal és egyszerű hatásukkal szintén kiérdemelték a biráló-bizottság dicséretét. Mindeme monumentális jellegű műalkotások azonban a háromszorosan, sőt ötszörösen is túlhaladott költségek miatt aligha fognak végleges kivitelre kerülni. A templomépítő bizottság e pályázatok tanúsága alapján fogja a pályázók valamelyikét megbízni egy új terv készítésével, melynek azonban a három millió forintnyi költséget meghaladnia nem szabad.

Márkus Géza pályaterve

Vasárnapi Újság, 1899.