A honfoglaló magyarok valószínűleg a Duna keleti partja mentén érkeztek a magyar főváros területére. Árpád, a hadvezér, Csepel-szigetet választja nyári szálláshelyéül, majd „Árpád vezér összes főemberei - írja Anonymus - tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig, s midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállni, átkeltek a Dunán.
A révet, ahol az átkelést végrehajtották Magyar révnek nevezték el. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig (a mai Császár és Lukács fürdő térségéig). Másnap pedig Árpád vezér minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt bevonult Attila városába... Ugyanezen a helyen Kündünek, Kurszán apjának földet adományozott... (Kurszán, a honfoglaló magyarság szakrális főfejedelme) fiának még egy várat népe őrizetére. Kurszán azután ezt a várat a maga nevéről neveztette..."
Attila városa elnevezésben - mely a rómaiak Aquincuma - a hun eredet legendája tükröződik. Más krónikák Etzelnburgnak, Etilburgnak, vagy éppen frank-trójai eredetű Szikambriának említik Aquincumot, a későbbi Óbudát. Kurszán vára, azaz a főfejedelem téli szállása a rómaiak amfiteátrumából lett. Ez az építmény nemcsak alakjánál és monumentalitásánál fogva mutatkozott alkalmasnak arra, hogy nomád fejedelem szállásául válasszák, hanem földrajzi fekvése miatt is. A Duna jobb parti, az Esztergom felől nyugatról, s a Megyeri réven át keletről érkező fontos utak találkozási pontjában áll, s védelmi szempontból is helyesnek mondható a választás, mert kelet felől a besenyők, nyugatról pedig a frankok ellen meglehetősen jól védhető ez a terület. A keleti támadók könnyűszerrel rohanhattak ugyan a Kárpátoktól a Dunáig, de a széles, nagy folyam jó védelemnek bizonyult. A nyugati támadóknak a Dunántúli-középhegység erdővel sűrűn borított vonulata állta útját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése