2011. október 24., hétfő

Belvárosi plébániatemplom

A kéttornyú templom Pest legrégibb épülete, melyen végigkísérhetjük fővárosunk építészetének stílusváltozásait. Első formájában a Contra Aquincum falaira, annak köveiből épült a XI. században. Az erőd délkeleti sarokbástyáját a szentély végénél rejti a föld. A Szent Gellért-legenda szerint a Vata-féle pogánylázadáskor meggyilkolt Gellért püspököt ide temették 1046-ban. 

A későbbi, XII. század végére kialakított román stílusú bazilikából csak egy ívsoros párkány maradt fenn a déli torony belsejében. A hagyomány szerint e templomban tartották a gyermek Árpád-házi Szent Erzsébet eljegyzését a férjéül kiválasztott Thüringiai Lajossal.

A XIV. század végén Zsigmond király támogatásával épült ki a templom mai méretére, körüljárós csarnokszentéllyel és a mellékhajókhoz csatlakozó kápolnasorral. Mátyás király korában késő gótikus építészeti részletekkel gazdagították. Ekkor készült a díszes déli és északi oldalbejárat és az oratórium emelete. A reneszánsz művészetet két igen szép pasztofórium (szentségtartó fülke) képviseli a XVI. század elejéről. 

Egyéb értékes reneszánsz stílusú töredékek láthatók a templom múzeumában. A törökök mecsetté alakították át a templomot, amelynek emléke a mihrabfülke. 

A visszafoglaláskor megrongálódott, majd leégett épületet 1725-1740 között, barokk stílusban állították helyre, Paur János György irányításával. 

A késő barokk toronysisakok 1795-ből valók. A kórust az 1830-as években Hild József tervei alapján klasszicista stílusban építették át. A főoltár és a keresztelőkút pedig már a második világháború után készült modern alkotás. 

A helyreállítás során figyelemmel voltak a templom két fő stíluskorszakára. Ezért kívülről is jól megkülönböztethetjük például a faragott kövekből épült gótikus szentélyt a vakolt, festett barokk hajótól és főhomlokzattól. A kéttornyú barokk főhomlokzat osztrák minták alapján készült. 

Kapuja felett a felhőkön trónoló Szentháromság szoborcsoportja Hörger Antal műve. Ugyanő faragta a szentély külső záró falát díszítő Szent Flórián-szobrot is az 1723-as tűzvész után.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése